A család működése és a kommunikációban rejlő lehetőségek
A családi élet, a szeretet, az együttműködés és néha a konfliktusok szálaiból szőtt gyönyörű faliszőnyeg, a család tagjainak személyiségéből fakadó hatások – ellenhatások valamint a közös tapasztalatok összetett játéka.
A család működését alapvetően az általunk hozott minták alakítják - a kommunikáció módja, a felvett szerepek, -viselkedés és az elvárások. Ezek, a gyakran mélyen gyökerező minták befolyásolják a család általános dinamikáját; bár erőteljesek lehetnek, nincsenek kőbe vésve. Képesek vagyunk átformálni azokat, újraírni családi működéseink mikéntjeit. A változás egyik leghatásosabb eszköze a tanulás. Nem úgy, mint az iskolában régen, hanem gyakorlati tapasztalatokon keresztül, a saját, pillanatról pillanatra meghozott tudatos döntéseink mentén:
Mire figyeljek? Mit vegyek észre? Hogyan reagáljak szavakkal és/vagy tettekkel?
Ha elkezdjük a tanulást, hozzálátunk a saját életünk megváltoztatásához, több megértést, empátiát és együttműködést tudunk megélni a családon belül. A családi dinamika megváltoztatásának útjára lépni ijesztőnek tűnhet; mert a régi beidegződések nem engedik, hogy meglássuk az új lehetőségeket, sokszor gondoljuk úgy, hogy az ismerős rossz jobb, mint a bizonytalan ismeretlen.
A tanulás folyományaként egyre inkább eldönthetjük, hogy mit teszünk, mit mondunk; egyre jobban érezzük, hogy visszakerült az irányítás a saját kezünkbe:
Kéretlen tanácsok és visszakézből odavágott minősítések helyett, aktív figyelemmel fordulunk a gyerekek, az idősödő szülők felé, mondanivalójukat valódi, félbeszakítás nélküli meghallgatással követjük. A saját akaratom mindenáron való érvényesítése helyett együttérzéssel fordulunk a szeretteink felé: bele tudunk helyezkedni a másik helyébe, megérthetjük az érzéseit és perspektíváit.
Utasító, ellentmondást nem tűrő hangnem helyett, használhatunk asszertív kommunikációs technikát: a szükségleteinket és érzéseinket felvállalva, közvetlen és tiszteletteljes formában fejezhetjük ki azt, hogy mit szeretnénk. Büntetés helyett, választhatjuk a hatékony konfliktuskezelést: a nézeteltéréseket konstruktívan kezelhetjük, hibáztatás helyett olyan megoldásokon gondolkodhatunk együtt, ami mindenkinek megfelel.
Ezek az apró döntések vezetnek el a harmonikusabb családi környezethez, amiben megszülethetnek azok az értékek és erőforrások, amelyekre – talán gyermekkorunk óta – vágyunk: Erősebb kötelékek: biztonságos érzelmi kapcsolatok a családtagok között. Rugalmas problémamegoldás: együttműködő megközelítések a kihívásokra. Javuló mentális egészség: Csökken a stressz és a szorongás, jó hazajönni. Fokozott ellenálló képesség: minden családtag támaszkodhat erre támogató és erős közösségre.
A változáshoz idő és erőfeszítés kell. Legyünk türelmesek önmagunkkal és családtagjainkkal, ünnepeljük a kis eredményeket, és ha kell, kérjünk támogatást. A tudatos kommunikációba való befektetéssel a szeretet, a megértés általi támogató közeggé alakíthatjuk a családunkat.
Tréner: Biczók Csermely Zsófia
